14.fejezet-A régen várt pillanat.

14.fejezet

 Eddig padlón voltam, de aztán jöttél TE és minden szép lett.:)

Az autó megállt a fiuk háza előtt.A csomagjainkat a kocsiba hagytuk,hogy ne keljen pakolászni.Bementünk a házba és mindenki szétoszlott.Niall a konyha felé vette az irányt.A többiek valami filmet néztek kivéve Harry és Jenny.Ők felmentek az emeletre. Remélem, hogy sokáig együtt leszenk.Lou és Amanda is szép pár együtt.Legalább nekik sikerült ha nekem nem is.

Semmi kedvem nem volt filmezni.Inkább kimentem a kertbe.A szabadban olyan nyugodt minden és csendes.Talán ezért szeretem az ilyen helyeket.Bekapcsoltam az mp3-as lejátszóm és zenét hallgattam a hintaágyon elterülve.Bekapcsoltam egy zenét (ZENE) ami a hangulatomhoz illett és teljesen belemerültem.Észre sem vettem a körülöttem zajló eseményeket egészen addig amíg valaki leült mellém.Hirtelen összerezzentem amikor visszatértem a gondolataimból.

-Szia.

-Szia.-mondtam zavartan és felültem.

-Hát te mit csinálsz itt?-kérdezte.

-Zenét hallgatok.-mutattam az mp3-as lejátszómra.

-De miér jöttél ki?-kérdezte komolyan.

-Egyedül akartam lenni.-adtam tömör választ ami igaz volt.

-Nekem bármit elmondhatsz.-mondta.

-Mégis mit?-kérdeztem zavartan.

-Talán azt, hogy miért mentél el azon az estén?Perrie ...miatt?-kérdezte és a szemembe nézett.

-Nem.Dehogy is.Ez hülyeség.Én csak..én...-nem tudtam mit válaszolni.Éreztem, hogy könnyek mardossák a szemem, de nem akartam sírni.Elfordítottam a fejem és nagyokat pislogtam, hogy eltüntessem a könnyeimet.

-Akkor miért?

-Gyertek be kész a vacsi.-kiáltott Jenny.

Nem kellett több azonnal felpattantam és a ház felé vettem az irányt.Amikor beértem a konyhába körbenéztem, de Zayn nem láttam sehol.Csalódottan lehajtottam a fejem és nagyot sóhajtottam.Hol lehet?Miért csinálja ezt?Nem volt étvágyam csak fel akartam menni a szobámba és egyedül lenni.Valamit ki kell találnom.

-Bocsi, de én nem vagyok éhes.Fáradt vagyok és megyek aludni.-mondtam mosolyogva.

-De nemis ettél semmit egész nap.-aggódott Jenny.

-Megyek aludni.-rámosolyogtam biztatóan, de csak egy erőtlen mosoly sikerült.

Kimentem a konyhából.Ha valami baja lesz kinyírom Zaynt hallottam Jenny hangját, de ez most nem érdekelt.A táskám felé vettem az irányt.Egy cigarettás dobozt kerestem és egy gyújtót amit nemrég vettem.Kiosontam a kertbe.Kicsit távolabb mentem a háztól,hogy ne lássanak.Elővettem egy szálat és meggyújtottam.Egy kicsit megnyugodtam ahogy szívtam.Ahogy a nikotin szétáramlott a testemben felidéztem, amikor Zaynel kipróbáltuk a cigit.

Hirtelen egy kar fonódott a derekamra.

-Miért csinálod ezt?-kérdezte aggodalmasan.

-Mert megnyugtat-válaszoltam egyszerűen.

Nem válaszolt csak elém lépett és kivette a kezemből a cigimet.

-Ne tedd ezt magaddal.-mondta komolyan.

-Akkor mégis mit csináljak?-kérdeztem halkan.

-Én nagyon sajnálom ahogy viselkedtem.Nem volt szándékos csak ez nehéz nekem.Mióta találkoztunk itt Londonba minden megváltozott.

-Nem kell magyarázkodnod.-mondtam és elindultam volna a házba,de megfogta a kezem.Jóleső érzés futott át rajtam.

-Fogd már fel, hogy szeretlek.-mondta és elmosolyodott.Egy könnycsepp végigszaladt az arcomon.Annyira boldog voltam mint még soha életemben.A mosoly az arcomra fagyott és meg sem tudtam szólalni.

-Én..el sem tudod képzelni, hogy milyen régóta várok erre a percre.-válaszoltam és a nyakába ugrottam.Zayn felnevetett és megpörgetett a levegőbe.Amikor lerakott a földre átölelt és én a mellkasához nyomódtam.Felnéztem mogyoróbarna szemeibe.Arca közeledett az enyémhez és lassan egy csókban forrt össze.

-Mennyünk be.Nem akarom, hogy megfázz.-válaszra sem várva befelé kezdett húzni.