16.fejezet
Sajnos tegnap nem tudtam hozni a fejezetet ezét most hoztam.Remélem tetszeni fog próbáltam hosszúra írni és izgalmasra. Akinek tetszik kérem írjon egy kommentet :) Sokat jelentene nekem és neked csak 1 percbe kerül :) Továbbá várom kommentbe hogy melyik volt az a rész a fejezetbe ami tetszet és melyik volt az ami lehetett volna jobb is :) Várom a visszajelzéseket :)
Nincs szükségem álmokra ha mellettem vagy:)¦
-Na végre ideértünk.-nyöszörgött Violett.
-Akkor pakoljunk ki és állítsuk fel a sátrakat.-adta
ki a parancsot Lou.
Kipakoltuk a kocsiból a sátrakat és a
többi cuccunkat.Elkezdtük felállítani a sátrakat.
-Harry idehoznád a kalapácsot?- Jenny.
-Miért kell kalapács?-kérdezte
értetlenül Amanda.
-Beverni azt a vasizét a
földbe.-magyarázta Jen.
Már majdnem kész voltunk az első
sátorral amikor a szél miatt ránk dőlt.
-Segítség, megtámadtak!
-Louis ha kiszállok innen
kinyírlak.-fenyegette Louist Amanda.
-Valami megfogta a lábam.-sikítottam.
-Bocsi, azt hitte az én lábam.-mondta
Jen.
-Itt egyedül én vagyok a
normális.Jézusom hova kerültem.-fogta a fejét Violett.
Harry és Louis segített nekünk
kikászálódni a sátor alól.Zayn a kocsinak támaszkodott.Egy aranyos mosoly
futott végig az arcán.Imádom amikor mosolyog.Ettől nekem is jobb kedvem lett.
Gyorsan végeztünk a többi sátorral is mert a fiuk is besegítettek.Amikor készen
lettünk Zaynt kerestem és meg is találtam.A tóparton ült és a távolba
meredt.Odasétáltam hozzá és leültem mellé.
(Hallgassátok ezt a zenét a következő részhez :) http://www.youtube.com/watch?v=TEMyjX1aeTE )
-Hát te?-kérdeztem.
-Csak gondolkozok.Itt olyan békés
minden.-válaszolta mosolyogva.
-Szerintem is jó végre ez a nyugodt
hely.Min gondolkozol?-jó volt végre kiszabadulni a városból és kikapcsolódni.
-Azon, hogy most, hogy így átgondoltam
a dolgokat rájöttem, hogy nem tudnék élni nélküled. Tudom hülyén hangzik, de így
van.Gyerekkorunk óta együtt voltunk és együtt éltünk át mindent. Együtt jártunk oviba és később suliba is.Bulizni is
együtt mentünk.Vigyáztunk egymásra mint a tesók és olyan voltál nekem mint a
húgom.Lehet hülyén hangzik, de nagyon féltettelek főleg amikor összejöttél Jake-el
és eltűntél.Amikor elrabolt nagyon féltem, hogy bánt téged.Szerencsére időben
odaértünk és nem történt semmi.-mondta és közben megfogta a kezem-Amikor
eljöttem Bradford-ból, nehéz volt otthagyni mindent, de tudtam, hogy meg kell
próbálnom.Amikor továbbjutottam igaz csapatként, de sikerült és 4 nagyszerű
barátom lett. Nagyon hiányoztál nekem, de nem tudtam hogy mondjam el neked,
hogy itt kell maradnom. Számtalanszor fel akartalak hívni, de nem volt elég
bátorságom, hogy megtegyem. Aztán jött Perrie és vele boldog voltam, de már nem
volt ugyanolyan mint rég.Amikor megtudtam, hogy Londonban költöztél elakartam
mondani mindent.Liam ráébresztett, hogy másképpen érzel irántam.Először nem
akartam hinni neki, de később már én is beléd szerettem.És a többit
tudod.-mondta és mosoly jelent meg az arcán.Egy könnycsepp gördült le az
arcomon.Nehezen fogtam fel Zayn mondatait.Nem tudtam, hogy tényleg ennyire erős
a kapcsolatunk, de jó volt tudni, hogy mit érez irántam.
-Ohh Zayn.Szóhoz
sem jutok.-átöleltem Zaynt és eleredtek a könnyeim-Nagyon szeretlek.Nem tudom
mi lenne velem nélküled.Olyan vagy nekem mintha a bátyám lennél.Nem akarlak
elveszíteni.Szeretlek.
-Én is szeretlek
és mindig itt leszek neked.-eltávolodtunk egymástól és egymás szemébe
néztünk.Elvesztem gyönyörű szemeiben.Arca közeledett az enyémhez és
megcsókolt.Minden tökéletes volt.Azt kívántam bárcsak örökké tartana ez a
pillanat.
--Nem akarunk
megzavarni semmit, de el kéne egy kis segítség.-kiáltott Louis.Minden szempár minket
figyelt.Kicsit elpirultam, de felálltunk és mentünk segíteni a többieknek.
Gyorsan eltelt a
nap és este lett.Álmosok voltunk, ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk aludni.
5 kétszemélyes sátor volt és így voltunk elosztva:
Stella-Zayn
Jenny-Harry
Amanda-Louis
Liam-Niall
Violett-Domi
Mindenki elment
aludni.Én Zaynel voltam egy sátorba.Bevackoltuk magunkat és beszélgettünk.
Egymással szemben
feküdtünk és egymás szemébe néztünk.Lassan elnyomott minket az álom.
(Innen már nem kell a zene:) )
*Eközben*
-Tényleg együtt
vannak.-mondta a telefonba.
-Ez még jól
jöhet. Megtaláltuk a gyenge pontját és ezzel fogjuk végrehajtani a tervet.
-Most nem
tudjuk.Itt vannak az idióta haverjaik.Túl sokan vannak.
-Majd ha
visszajöttek a kis nyaralásukból nem lesznek ilyen boldogok.Na léptem csá.
-Oké csá.
Már 22:00 óra
volt és mindenki aludt.Egy árva lélek sem volt a környéken.Csendesen odasétált
a sátorhoz és lassan kicipzározta......
