Akarok valakit, akivel meg tudom osztani a titkaimat, akivel beszélgetni tudok késő éjszaka, amikor nem tudok aludni, aki kényelmesen érzi magát a családom körül, aki megnyugtat, amikor ijedt vagyok, aki megtart engem, amikor szomorú vagyok, akinek nem kell mondania, hogy szeret, hogy tudjam ez igaz!
Amikor magamhoz tértem fehér falakat láttam.Azt hittem meghaltam, de nem így történt.Pedig lehet enyhített volna a fájdalmamon amit éreztem.Annyi minden van most bennem,hogy már egy ideje nem is beszéltünk. Úgy érzem megfojt a hiányod és az, hogy nem keresel, nem érdeklődsz utánam, darabbokra tép szét…Hiányzik a mosolyod és a mindent elmondó barna szemeid,az összes kimondott szavad,az üzeneteid a nézéseid…és pusztán az,hogy csak menjünk egymás mellett az utcán…hiányzik minden ami Te vagy! Te vagy egyetlen olyan ember az életemben akit senki,de senki nem tud helyettesíteni…találkozhatok bárkivel,Téged kereslek minden kimondott szavában, és minden sarkon azt várom, hogy hátha feltűnsz…Te vagy a mindenem,a kimondott szavaim,az összes gondolatom,minden percem…minden velem történt jó,vagy rossz dolog…Te vagy életem legfontosabb embere...Az ajtó nyitódására lettem figyelmes és belépett rajta egy orvos.
-Szia.Én vagyok az orvosod.Hogy vagy? Fáj valahol?-kérdezte.
-Már jobban.Nem nem fáj..-csak belül darabokra tép a hiánya.-gondoltam magamban.
-Elég nagyot estél és egy bordád is eltört, de ha minden jól megy néhány hét múlva hazamehetsz.-mondta kedvesen.
-Rendben.
-És ha valami van nyugodtan hívj Dr.Smith vagyok.-mondta és kilépett az ajtón.Nem volt kedvem senkihez, de amit imént Dr.Smith bejött Ryan,Jenny,Amanda,Violett, és egy személy aki meglepett Harry.
-Te megőrültél??Hogy gondoltad, hogy egy kocsi elé ugrassz???-csattant fel Ry.
-Én,én nem vettem észre.-meglepődtem egy kicsit a viselkedésén.
-Arra nem is gondoltál, hogy mi mennyire aggódtunk érted?És, hogy-folytatta volna de én közbevágtam.
-Nem direkt volt oké?-felidegesített a viselkedése.Nem bírtam tovább.-Nektek fogalmatok sincs, hogy milyen nekem.Nektek csak egy hisztis lány vagyok aki éjjel nappal bőg.Ara nem is gondoltok, hogy nekem milyen nehéz.-a könnyeim forró lávaként folytak végi az arcomon.-Először apám hagyott el de ezt még kibírtam mert sohasem szeretett engem, de aztán Zayn is elment.És megígérte, hogy nem felejt el erre még a telefont sem vette fel.Ezt is kibírtam mert próbáltam erős maradni ami nem volt könnyű.Nélküle nem voltam ugyanaz, de lassan megszoktam a hiányát, de az űr ott maradt a szívemben.És anyám aki egyfolytában dolgozik és még most sincs itt.De mit vártam?- irónikusan felnevettem-Elvégre csak az anyám.Amikor ide költöztünk azt hittem ha ott hagyom Bradfordot akkor nem fogok emlékezni Zaynre, de én mázlista pont vele találkozok.Amikor helyre akarom hozni a hibáimat még arra sem méltatott, hogy eljöjjön a találkozóra. Elvégre ő a híres Zayn Malik aki mindent megtehet.Én meg csak egy lány vagyok, de nekem is vannak érzéseim..-a végét már sírva ordítottam.
Erre a hangzavarra bejött az orvos és kiküldött mindenkit a szobámból az átlagos szöveggel, hogy nyugalomra van szükségem.Az orvost megkértem hogy senki se jöhessen be a szobámba.Az egyik nővér adott egy kis altatót amitől hamar elaludtam.
Néhány hét múlva.
Az elmúlt hetekben.. Volt minden. Voltam boldog, szomorú, kiégett, üres, szerencsés, szerencsétlen, sajnálkozó, nagyképű, nemtörődöm, felelőtlen, vak, önző, követelőző, és még sok más. Nem bántam meg semmit. Boldog voltam, hiszen ismét minden úgy látszott, rendbe fog jönni. De ugyan már! Nem is értem, hogy képzelhettem ilyet. Nem hiszek semmiben sem. Senkiben sem. Csak élni szeretnék. Elegem van a sok sötétségből, az emberekből, a hazugságaikból, a nemtörődöm viselkedésükből, hogy mindenkinek csak saját maga számít, hogy mindenki megváltozik, és a többi.. Nem érdekel. Nem akarok szomorú lenni, nem akarok még többet bőgni emberek miatt. Nem is itt kellene lennem. Nem akarok üres lenni, nem akarok aggódni, nem akarok szívtelen lenni többször, én boldogan akarok élni, ameddig tehetem.
Már hazaengedtek a kórházból.Azóta nem beszéltem senkivel.A báttyám rosszul viselte.Vele mindent megbeszéltem, de az utóbbi időben nem beszéltünk sokat.Próbált bocsánatot kérni, de nem hagytam neki.Mint kiderült anyám üzleti úton van, de amikor megtudta mi történt velem elintézte a dolgot annyival, hogy nagyon fontos dolga van és nem tud hazajönni.Anya is megváltozott és nem jó irányba.A barátnőimmel beszéltem, de nem sokat.Ők nem tehetnek semmiről.Zayn is bejött EGYSZER, de vele sem beszéltem.Egyszerűen nem tudtam mit mondani neki.Azt nem mondhattam neki, hogy bele szerettem és szükségem van rá.Ilyenkor eszembe jutott a nagymamám. Amíg élt addig mindent meg tudtam vele beszélni amit a bátyjámmal nem.A nagyi mindig azt mondta "Hagyni kell, hogy fájjon és akkor jobb lesz"
-Bárcsak így lenne.-mondtam hallkan.Itt ülök a szobámban és gondolkozok, hogy mit is tehetnék.Rossz tulajdonságom, hogy mindig menekülök a problémák elől.Arra gondoltam, hogy elutazhatnák egy időre, de nem lenne megoldás mert egyszer vissza kellene jönnöm.
Nagyon unatkoztam.A lányok már az új házukba vannak.Biztos jól elvannak.Arra gondoltam bocsánatot kérhetnék Ry-től hiszen ő nem tehet semmiről.Csak féltett és aggódott értem.Elindultam a szobája felé.Lassan lépkedtem végig a folyosón.Az ajtaja előtt megálltam.Nem volt bátorságom kopogni, de erőt vettem magamon és kopogtam.Egy halk szabadot hallottam ezért lassan kinyitottam az ajtót.Ry nekem háttal ült az ágyán és rám sem nézett.Rossz volt így látni.
-Szia.-mondtam halkan, de olyan csend volt, hogy így is meghallotta.A hangra felemelte a fejét.Én csak lehajtott fejjel álltam az ajtóban.
-Stella?-és felém fordította a fejét.
-Nézd,én nagyon sajnálom, hogy így kiakadtam, de nem bírtam tovább.-mondtam és egy könnycsepp legördült az arcomon.
-Nekem kell bocsánatot kérnem mert így kiakadtam,de te vagy az én kis hugicám és nem akarlak elveszíteni.Amikor felhívtak a kórházból, hogy téged elütöttek.Nagyon megijedtem és amikor az orvosok nem mondtak semmit...még életemben nem féltem ennyire.Csak is az én hibám..Nem kellett volna azt mondanom amit és akkor nem mentél volna el és nem történt volna ez.-nem hagytam hogy végig mondja.Odamentem és megöleltem.Tudtam, hogy nincs szükség szavakra.
Úgy döntöttünk, hogy mivel nincs programunk egész nap tv nézünk. Csináltam popcornt amíg Ry választott valami filmet.Volt benne egy rész ami megfogott.A főszereplő lány szakított a barátjával és ezt meg akarta örökíteni,ezért csináltatott egy tetoválást.Elgondolkoztam rajta, hogy én is csináltathatnék.
-Ryan!!Nekem kell egy tetoválás!-mondtam és felpattantam.
-Mi?Minek?Komolyan gondoltad?-látszott, hogy meglepődött.
-Mert akarok és azt is tudom, hogy mit.Elkísérsz?-jelentettem ki határozottan.
-Látom, hogy nem tudlak lebeszélni mert akaratos vagy.Elkísérlek,hogy lássam a fejedet.-én erre csak megráztam a fejemet.
Hamar odaértünk a szalonba ahol Ryan egyik ismerőse csinál tetkót.A falak tele voltak képekkel mindenféle tetoválásról.Egy kicsit féltem, de mindenképpen akartam egy tetkót és ezzel azt is akartam, hogy már nem vagyok kislány.
Ryan kezet fogott Mattal,aki még Bradfordban ismert meg.Én nem ismertem annyira, de tudtam, hogy jó fej.
-Helló haver.De régen láttalak.
-Hát az biztos.De mi járatban vagytok erre?-kérdezte.
-Hát Stella akar egy tetkót és nem tudtam lebeszélni róla, ezért elkísértem.
-Ti nem változtatok semmit.Stell még mindig olyan makacs.-nevetett Mat.
-Héé én is itt vagyok és nem vagyok makacs, csak szeretnék egy tetkót.-mondtam, de én is elnevettem magam a végére.
Aláírtam a papírokat és a többi dolgot utána jött a neheze.Nem fájt annyira mint ahogy hittem.Egy kicsit sokáig tartott de megérte, mert ez egy emlék lesz ami emlékeztet mindenre.
Mikor hazaértünk a csajokkal találtam szemben magam.Kicsit meglepődtem, de örültem nekik.
-Hát ti?-kérdeztem és megöleltem őket.
-Jöttünk segíteni készülődni a házavató bulinkra.Amit ma este tartunk.-ujjongtak a lányok.
-Hát akkor....ideje készülődni!-lelkesedtem én is és felmentünk a szobámba.
Neki kezdtünk a készülődésnek.Nem haladtunk semmit mert Jenny a ruhát,Violett cipőt,Amanda kiegészítőket és Domi sminket akart csinálni.2 óra alatt összehoztunk egy elfogadható külsőt és sminket.Még volt időnk a buliig ezért átmentem és segítettem készülődni.Ryannek sem volt jobb dolga úgyhogy magunkkal vittük őt is.Útközben a telefonomat nézegettem amikor megláttam Aiden telefonszámát.Elfelejtettem felhívni..
-Basszusss.-és már tárcsáztam is a számot.A többiek kicsit hülyén néztek rám de elmagyaráztam nekik, hogy találkoztam Aidennel és elfelejtettem felhívni.Jennyék is régen látták ezért úgy határoztunk, hogy meghívjuk a partyra amibe bele is ment.
Amanda és Violett szendvicseket csináltak a konyhába amíg Domi elment a boltba innivalóért.Jennyval elkezdtük díszíteni a házat és "befogtuk" Ryt is hogy segítsen nekünk.
-Na Ry te szépen felmászol a létrán és felrakod ezeket.-mondtam és a kezébe nyomtam a díszeket.
-De miért én??
-Mert mi már átöltöztünk.Na gyerünk.-parancsolt Jenny és Ryan felmászott a létrán.Kész voltunk a díszítéssel és segítettünk kaját csinálni.
-Már kérdezni akartam, hogy mi is van köztetek Harryvel?-fordultam Jenhez.
-Semmi.
-Engem nem versz át.-és rámosolyogtam.
-Én szeretem, de ő csak barátként néz rám.
-Ez hülyeség!Belédzúgott látszik rajta.-biztattam.-Nem szeretném, hogy miatta padlón legyél.Érted?
-De neki csak egy barátot jelentek.
-Na ezt meg se hallottam gyere velem.-mondtam és felhúztam a szobájába.
-Most pedig olyan sexy külsőt csinálok neked, hogy elájul.-felnevettünk.
Egy miniruhát választottunk és megcsináltam hozzá a haját meg a sminkjét is.Közben a többiek is feljöttek és segítettem nekik elkészülni.
Már 19:00 volt ezért lementünk várni a vendégeket.Nem sokat kellett várni és érkeztek a vendégek.Egy kicsit untam magam de, éppen ekkor érkeztek meg a srácok, egy valaki nem volt köztük Zayn.Kimentem a medencéhez és bele lógattam a lábam.Kellemes volt a víz.Valaki leült mellém.Rá néztem és Aiden volt az.
-Mit csinálsz idekint?-kérdezte.
-Nincs kedvem bulizni.-válaszoltam és a vizet nézegettem.
-Na ne nézz hülyének.-és felé fordította a fejem.
-Úgysem értenéd.-suttogtam.
-Szerelmi bánat?-mosolygott.
-Olyasmi.-mondtam.
-Na gyere.-mondta és felhúzott a földről.-Most bemegyünk és jól fogod érezni magad.
-Rendben Dr. Aiden.-nevettem.Ő igazi barát.
Bementünk a házba.Jó volt a buli és Aiden ragaszkodott hozzá, hogy táncoljunk.Belementem mert szerettem táncolni.Jenny Harryvel táncolt, Ry meg egy lánnyal, de őt nem ismertem.A többieket nem láttam.Négy számot végig táncoltunk utána bementünk a konyhába inni valamit.A konyhába megtaláltuk a lányokat.
-Hogy tehet ilyet mikor tudja, hogy ő is itt van?-dühöngött Violett.
-Mi történt?-kérdeztem.Mielőtt válaszolhattak volna Zayn lépett be az ajtón és egy szőke hajú lány.Egy világ omlott össze bennem..
Szia!
VálaszTörlésNekem nagyon tetszik:)!!!
Siess a kövivel:)!!!!!!!!:)
Nagyon örülök, hogy tetszik. :)Sietek :D
Törlés